A mai világban a szerelem és a szeretet egy sokkal egyszerűbb, és könnyedebb érzés, már nem köttetnek életre szóló szerelmek, mint annó nagyapáink idejében. Akkor még talán volt őszinte és tiszta szeretet, hiszen a szeretet maga az, amikor az adott személyt rigójáival elfogadjuk, cselekedeteit tiszteletbe tartjuk, nem várunk el tőle semmit, mert tulajdonképpen csak és kizárólag azért szeretjük, mert szeretjük. Ez a tradicionális felfogás elvészni látszik, és sajnos nagyon nehezen merjük néha azt is beismerni, hogy szerelmesek vagyunk.
Nos azt el kell mondjam, hogy a mai világban bár könyedebb szerelembe esni, ettől még maga a szerelem nem egyszerűbb, sőt, ami azt illeti, talán ez az, ami sokótok életét nagyon meg tudja nehezíteni.
Ami azt illeti, a munkám során legalábbis nagyon sok szerelmi jóslást végzek. Nagyon sok a különbség maga a jóslás elvégzése során abban az esetben, amennyiben a az ügyfelem már együtt él a szerelmével, vagyis szerelme viszonzott, közöttük van, egy érzelmi kötelék, illetve akkor is nagyon más, mikor még nem él vele, nem viszonzott szerelem, és a szerelmi, vagy érzelmi kötelék még csak egy oldalú.
Az élethelyzetek sajnos soha nem egyformák, bármennyire is hihetetlen, munkám során nem találkoztam még két egyforma érzelmi helyzettel, hiszen ahogy az emberiség személyei is másak és mássak, úgy az érzelmeik kifejezése is nagyban más.
