Az agy elektromos tevékenysége szellemi erőfeszítéskor, koncentráció során, fokozott éberség vagy félelem esetén a legerősebb.Ezen tevékenységek során keletkező agyhullámokat béta-hullámoknak nevezzük. Állítólag a kopogó szellemek is ilyen hullámfrekvenciát bocsátanak ki. (Elgondolkodtató, hogy ha a kopogó szellemek ezt a frekvenciát használják, amit a félelem érzetkor mi emberek is használunk, akkor a kopogó szellemek nem lehetnek valami magas rezgésű lények.)
Ellazult állapotban csökken ez az elektromos aktivitás, ezt hívjuk Alfa-hullámoknak.
Alvás, vagy elmélyült meditáció esetén Alfa-hullámokat lehet mérni.
Theta hullámokat bocsát ki az agy, amikor pihenő állapotban van. (Állítólag szégyenérzet és frusztráció esetén is keletkezhetnek Theta hullámok)
A Delta-hullámok mély alváskor, illetve a növekedési hormonok leépülése közben keletkeznek. A Gamma-hullámokkal kapcsolatos kutatások még folynak, és széles körben még nem elismert, hogy különböznének a Béta hullámoktól.
1. Gamma-hullámok frekvenciája 27 ciklus / másodperc felett
2. Béta-hullámok frekvenciája 13-26 ciklus / másodperc
3. Alfa-hullámok frekvenciája 8-16 ciklus / másodperc
4. Theta-hullámok frekvenciája 4-7 ciklus / másodperc
5. Delta-hullámok frekvenciája 0,5-3 ciklus / másodperc
Felfedezték, hogy a 18.000 Hz frekvenciájú jelek létrehozása misztikus érzést kelt. Egyes tudósok feltételezik, hogy az agy olyan, mint egy szűrő, ami a beáramló adatokat, információkat megszűri, hogy a tudat ne terhelődjön túl, és csak a lényeges információkat engedi át a szűrőn, a többit a tudatalattiba száműzi. Bizonyos állapotokban, amikor az információt misztikus, paranormális úton kapjuk, ez a szűrő kiiktatásra kerül. A meditációs technikák, az érzékek fejlesztése mind azt célozza, hogy ezt a szűrőt ideiglenesen kiiktassuk, így sokkal több információhoz juthatunk. Azonban figyelni kell arra, hogy az elme mennyit tud befogadni, mi az, amit még meg tud érteni. Tehát ez az automatikus szűrő igen fontos és szükséges, hiszen védelmet nyújt az ember számára.
Az alvással foglalkozó kutatók megállapították, hogy bizonyos alvási fázisok közben (Rapid Eye Movements = REM) gyors szemmozgások lépnek fel. Ezekben a REM fázisokban az álmodó vélhetőleg éppen valami adatbankot tapogat le, információt fogad be. Ha az álmodót ebben a fázisban felébresztik, jobban képes visszaemlékezni az álmaira. A kutatások a mai napig folynak.
