A gyertyajóslás története messzire nyúlik vissza, számos kultúrában és vallási hagyományban megtalálható. Az ókori görögök és rómaiak is használták a gyertyákat rituálék és jóslások során. A középkori Európában a gyertyajóslás különösen népszerű volt a boszorkányok és a sámánok körében, akik a lángok és a viasz formáiból próbálták megjósolni a jövőt vagy választ találni a kérdésekre.
A gyertyák szimbolikus jelentése is gazdag és sokrétű. A fény és a sötétség közötti ellentét, amelyet a gyertya lángja testesít meg, mély spirituális jelentéssel bír. A gyertya fénye az isteni világosságot, a tudást és a megvilágosodást jelképezi, míg a sötétség az ismeretlen, a rejtély és a tudatlanság szimbóluma. A gyertya égése az idő múlására és az élet végességére is emlékeztet.