Nagyon sokan használnak gyertyát. Van, aki rendeltetésszerű használatból eredően, és van, aki mágiák alkalmazása okán előbb vesz gyertyát, mint hogy csak égjen. Nos én az utóbbiak közé tartozom, hiszen tudom, hogy okkal gyújtunk gyertyát.
Régen, nagyanyáink és azoknak az anyjuk nagyon gyakran használtak és alkalmaztak lámpát, hiszen ahogyan elment a nap az égről, nem volt más fényforrás, mint a gyertya. Talán emlékszünk a gyermekkorunk meseestjeire, mikor nagyanyánk arról mesélt, hogy este lefekvés előtt el kell fújni a gyertyát, és csak aztán szabad lefeküdni.
Nos ennek a magyarázata is nagyon egyszerű, hiszen a gyertyát el kell fújni, hiszen ég, tehát tüzet okozhat, ha esetleg eldől, ami fizikális síkon nagyon nagy problémát okozhat.
Ma már tudom, hogy nem szabad elfújni egy gyertyát sem, ha okkal azt akarjuk, hogy aludjon el, akkor a lángot össze kell csípni. Alvó ember mellé pedig nem teszünk gyertyát, vagyis átjárót síkok között.
