álomkutatás

Álomkutatás

A legismertebb álomfejtéseket a Bibliában olvashatjuk. A régi korok emberei hittek az álmok profetikus, látnoki erejében. Álom és vízió között nem tettek különbséget. Számukra az álmok istenektől származó figyelmeztetést, útmutatást jelentettek. Néhány név, kik álomfejtéssel foglalkoztak: 200 körül Artemidórosz (görög) megírta az 5 álmoskönyvet. A XIX. sz. végén Freaud munkássága került előtérbe, majd később C.G. Jung vette át a szerepét.

Napjainkban feltételezik, hogy az álmok jelentős része a magasabb rendű éntől, az ember spirituális magjából származik.

Főbb irányvonalak:

1. Az álmodó maga alakítja álmát, ezért azt szubjektív valóságnak kell tekinteni.

2. Az álmodó felelős álmainak tartalmáért

3. Az álmodó bármely pillanatban korlátlan számú képzetet alkot, amelyek
    mindegyike párhuzamosan érvényes lehet.

4. Az ember énképe nem állandó, hanem minden pillanatban változó.
   „Az egyetlen biztos pont az univerzumban a változás”

5. Az egyes álmokat bizonyos esetekben sorozatnak is lehet tekinteni, ezáltal
    megkönnyítve azok megfejtését.

Tehát megállapíthatjuk, hogy az álmok a teljes személyiséghez vezető utak. 

Álom laboratóriumok

Az álmokat tudományos eszközökkel próbálták vizsgálni. Felfedezték, hogy álmodás közben az agy gyenge elektromos impulzusokat, agyhullámokat hoz létre. Miután ezeket az elektromos agyhullámokat magzatoknál is megfigyelhetjük, ezért megállapíthatjuk, hogy az ember már születése előtt is álmodik. Ez azért érdekes, mert akik azt állítják, hogy az álmok a mindennapi történések visszatükröződései, azok hogy magyarázzák meg a születés előtti álmokat?